Csőtörés bemérés bontás nélkül
A csőtörés bemérése bontás nélkül elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy megtudjuk, hol van a probléma a vízvezetékrendszerben. A következőkben leírom a csőtörés bemérésének folyamatát bontás nélkül:
Vizsgálat és Megfigyelés: Először is, figyeljük meg a vízvezetékrendszer környékét, hogy észrevegyük a lehetséges jeleket. Ilyenek lehetnek például vízszivárgás, nedves foltok a falon, földön, alacsony víznyomás, vagy olyan zajok, amelyek a vízcsőből származnak.
Vízmérő Olvasása: Egy másik lépés, hogy ellenőrizzük a vízmérő olvasását. Lezárhatjuk az összes vízfogyasztást a házban, majd figyelhetjük a vízmérőt. Ha még mindig forog, akkor valahol víz szivárog a rendszerben.
Hőkamera használata: A hőkamera alkalmazása segíthet abban, hogy a vízszivárgás helyét meghatározzuk. A vízszivárgás hűvösebb lesz a környező területekhez képest, és ezt a hőkamera érzékeli.
Hallgatózás: Ha nincs hőkamerád, akkor figyelj a vízcsőre, amikor nincs más zaj a házban. Lehet, hogy hallani fogsz víz csöpögését vagy csobogását a falak mögött vagy a padló alatt.
Nyomáspróba: Egy másik módszer a nyomáspróba, amikor a vízvezeték rendszerbe nyomást adunk, majd figyeljük, hogy mennyi idő alatt csökken a nyomás. Ha gyorsan leesik, az azt jelzi, hogy valahol víz szivárog.
Vízszivárgás detektor: A vízszivárgás detektorok olyan eszközök, amelyek hang- vagy víznyomás változásokat észlelnek, és jelzik a probléma helyét.
Szakember hívása: Ha nem tudjuk pontosan meghatározni a vízszivárgás helyét, vagy ha a probléma súlyosabb, érdemes szakembert hívni, aki speciális eszközökkel rendelkezik a pontos beméréshez.
Ne próbáljuk meg saját magunk megjavítani a csőtörést, mivel ez szakértelmet és tapasztalatot igényel. Inkább hívjunk egy vízvezeték-szakembert, aki elvégzi a szükséges javításokat, és minimalizálja a károkat a bontás nélküli technológiák alkalmazásával.
A csővezeték szivárgása gyorsan az épület károsodásához vezet. A víz észrevétlenül távozik és behatol az épületszövetbe.
Mivel minden vízkár más és más, az eljárás nem általánosítható. Minden felszakadt cső másként tükröződik a sérülésmintában. Ezért csak útmutató formájában tudjuk bemutatni az ideális eljárást.
Függetlenül attól, hogy milyen típusú csőtörésről van szó, mindenekelőtt felmérést és azt követő nedvességmérést végeznek. Ez szükséges annak meghatározásához, hogy mely alkatrészeket és mely helyiségeket érinti a vízkár.
Ezzel a páratartalom méréssel (ellenállásmérés, kapacitív mérési módszer - gömbfej, stb.) meg lehet állapítani, hogy a vízkár már milyen messzire terjedt el, és esetleg már leszűkíti, hol lehet a kiindulási pont, illetve a károsodás forrása.
Miután megtalálták a helyiséget vagy azt a helyet, ahol a nedvességmérés szerint a sérülés forrása elhelyezkedhet, ez további mérési módszerekkel határozható meg: nyomásmérés, endoszkópia, csőkamera, festékvizsgálat, akusztikai módszerek (korrelátor, rögzítés). mikrofon, lehallgató csengő), nyomjelző gáz mérés, cső elhelyezkedése, termográfia, határszintmérés elzáró buborék segítségével. Csak ezután derül ki, hogy a feltételezés édesvíz-, szennyvíz-, esővíz- vagy fűtőcsőre esik-e.